Túlélő házastársak nyugdíjellátásai
A “nyugdíjbiztosítás” kapcsán az első gondolat az öregségi nyugdíj, amelyet a jól megérdemelt nyugdíjba vonulás után fizetnek. Ez valójában messze a legfontosabb tétel a kötelező nyugdíjbiztosítás ellátásai között, de nem az egyetlen. Léteznek csökkentett keresőképességű nyugdíjak és özvegyi nyugdíjak, valamint gyógykezelések és egyéb, a keresőképesség fenntartását és helyreállítását célzó ellátások (rehabilitáció) is.
A csökkentett keresőképességű nyugdíjnál különbséget tesznek a részleges és a teljes keresőképesség-csökkenés között. A részleges keresőképesség-csökkenés miatti nyugdíjat (részleges csökkentett keresőképességű nyugdíj) azoknak a tagoknak fizetik, akik betegség vagy rokkantság miatt tartósan képtelenek napi hat óránál több fizetett munkát végezni. A teljes keresőképesség-csökkenés miatti nyugdíj (teljes keresőképesség-csökkenési nyugdíj) azon tagoknak fizethető, akik tartósan képtelenek napi három óránál több fizetett munka elvégzésére.
A nyugdíj összege a kiegészítő jövedelem összegétől függ. A részleges csökkentett munkaképességű nyugdíj teljes egészében vagy annak 50 százalékában, a teljes csökkentett munkaképességű nyugdíj teljes egészében vagy annak 75, 50 vagy 25 százalékában folyósítható. A kiegészítő jövedelem határát egyénileg kell kiszámítani.
A 16 év alatti gyermek jogosult árvaellátásra, ha mindkét szülő már nem él. Ennek számos feltételhez van kötve. Az ellátás megszűnik, amikor az árva gyermek betölti a 16. életévét. Bizonyos esetekben az árvaellátást meghosszabbítják.
Az árvaellátásra való jogosultsághoz számos feltételnek kell teljesülnie. A gyermek akkor jogosult árvaellátásra, ha az utoljára elhunyt szülő az öregségi nyugdíjtörvény és az általános túlélő hozzátartozói törvény (Algemene Nabestaanden Wet, ANW) alapján biztosított volt. A szülő akkor volt biztosított, ha Hollandiában élt vagy dolgozott.Az árvaellátás kiterjesztésének további feltételei
1. Ezt a törvényt az 1983. évi 24. sz. özvegyi és árvasági nyugdíjtörvényként lehet idézni, és a miniszter által a Közlönyben közzétett rendelettel kijelölt időpontban lép hatályba (a továbbiakban ebben a törvényben a “kijelölt időpont”).
(1) Létrejön egy nyugdíjrendszer (a továbbiakban: nyugdíjrendszer) a nyugdíjak folyósítására a női köztisztviselők özvegyeinek és árváinak, akik a nyugdíjszabályzat szerint nyugdíjra jogosultak, kifizetésére.
(1) A kijelölt időponttól kezdődően és azt követően minden egyes járulékfizető teljes illetményéből havonta a miniszter által időről időre meghatározott százalékos arányban levonást kell eszközölni, függetlenül attól, hogy az adott hónapban a teljes illetménynél kisebb összeget kap illetményként, vagy nem kap illetményként semmilyen összeget.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett levonás nem a járulékfizető fizetéséből történik, a járulékfizető köteles a kincstár helyettes államtitkárának a fizetése kézhezvételét követő harminc napon belül kifizetni azt az összeget, amelyet az (1) bekezdés értelmében minden hónapra vonatkozóan le kell vonni a fizetéséből, vagy ha a járulékfizető fizetés nélküli szabadságon van, a szabadság fennállása alatt minden egyes hónap harmincadik napjáig köteles a kincstár helyettes államtitkárának befizetni azt az összeget, amelyet az (1) bekezdés értelmében minden hónapban levontak volna a fizetéséből, ha nem lenne szabadságon.